füst és gőz
(földszint alatti felszínlátszati mese
négykezesre hangszerelve )
...hatodik kávémba gyűlt keserűségem
kortyolom ha nem fulladok a sokadik
cigarettám füstjébe itt a padlók alatt,
honnan kitörni már talán képtelenség
pedig jobb lenne veled a holt-ág mellett
egy mólón lógatni lábam és játékos kis
halak ennék bőrömet és csak hangod hallgatnám
szemem lehunyva, megnyugodva veled
de itt csak felüljárók és szirénatűz emészti fel
a napot. a hal csak hallótávol a semmi
szegélyén és kóbor echó a létez' maga
cikornyás idillek zátonya. üres kerevet.
pedig Kanyárnál a híd tövében álmodik
a hold és pajkos pászmákkal hullám cikázik
Tiszánk lásd ide is idelátszik – két partja
barátságunk fogja közre és sodródunk benne
füst és gőz…örökre
csak elnézem fáradt arcod,
rajta mosolyod és szemedben a hitet
magadban és bennem, furcsa ahogy
erőd lopom el, érzed és kinevetsz,
mert ezzel te is erősebb leszel...
s a csészealj melletti hamuba
ujjbegyeddel rajzolod a végtelent
